Max van der Stoel, az EBESZ kisebbségügyi főbiztosa febr. 5-én cáfolta George Pruteanu szenátor - a román szenátus oktatási bizottságának elnöke - által tett kijelentést, amely szerint szerdai tanácskozásukon Stoel "korlátozóbb jellegű" formulát javasolt volna a kisebbségi oktatás tekintetében, mint a romániai törvény: A parlamenti oktatási bizottságokkal folytatott találkozó után elmondtam, hogy még számos más találkozóra kerül sor látogatásom során és véleményemet azt követően fogom megfogalmazni. Úgy gondolom, minden nagyon fontos, ami előmozdítja az integrációt, a különböző etnikai csoportok elszigetelése nem kívánatos. Ugyanakkor semmiképpen sem szeretném, hogy azt adják a számba, hogy még korlátozóbb formák híve vagyok a magyar nyelvű oktatás tekintetében. A két bizottsági elnökkel folytatott beszélgetés során tapasztaltam, hogy nincs ellenvetésük egy magyar nyelvű magánegyetemmel szemben, de ismerik a kormány formuláját és a kormány döntéseit is ebben a kérdésben. A főbiztos a Markó Bélával, az RMDSZ elnökével folytatott megbeszélés után nyilatkozva elmondta, hogy a találkozó igen hasznos volt. Elsősorban az etnikai kisebbségekről és a független egyetemekre, valamint a kolozsvári multikulturális egyetemre vonatkozó igényeikről volt szó. Markó Béla a megbeszélés után nyilatkozva hangsúlyozta, hogy Max van der Stoellal évek óta rendszeresen találkozott az RMDSZ vezetése, utoljára 10 hónappal ezelőtt. Míg a múltban éveken át változatlan volt a helyzet, ezúttal a legutóbbi találkozó óta az a kormány, amelyben az RMDSZ is részt vesz, fontos sürgősségi rendeletet fogadott el, amely, mint azt a biztossal közösen megállapították, biztosítja az akadálytalan anyanyelvű oktatást a kisebbségek számára. Ugyanakkor a szövetségi elnök kérdésesnek nevezte, miként fogadja el a parlament ezt a kormányrendeletet azt követően, hogy a szenátus sajnos olyan módosításokat szavazott meg, amelyek újra korlátozásokat vezetnek be mind a történelem és földrajz oktatása, mind az önálló egyetemi intézmények tekintetében. Az EBESZ-főbiztos febr. 5-én számos más romániai politikussal is megbeszélést folytatott. Andrei Plesu külügyminiszterrel a román külpolitika fő céljait tekintette át, különös tekintettel a Magyarországgal és Ukrajnával való kapcsolatok alakulására. A miniszter tájékoztatást adott a romániai nemzeti kisebbségek helyzetéről és a határon kívül élő román közösségek támogatására irányuló erőfeszítésekről. Andrei Plesu és vendége a nemzeti kisebbségek problematikájának "kiegyensúlyozott és rugalmas" kezelését szorgalmazta, amely "figyelembe veszi minden egyes kisebbség valós helyzetét és szükségleteit", ennek egyik példájaként említve a romániai romákért tett erőfeszítéseket. Megállapították, hogy a nemzetközi dokumentumok és normák általános keretet adnak e problémák megközelítésére, de, mint Anda Filip külügyi szóvivő idézte a megbeszéléseken kialakult közös véleményt, "ez nem függeszti fel a szabad gondolkodást és azt, hogy a dolgokat összefüggésükben kezeljék". A formula megfigyelők szerint Pruteanu szenátor ama érvére is válasznak tekinthető, hogy a nemzetközi szerződések nem kötelezik Romániát kisebbségi anyanyelvű állami egyetem felállítására - Pruteanu szerint a kisebbségek anyanyelvén különállóan csak magánegyetem működhet Romániában. /Mit mondott Max van der Stoel? = Szabadság (Kolozsvár), febr. 7./
1998. február 5.
Andrei Pruteanu, a román szenátus oktatási bizottságának parasztpárti elnöke, aki a pártjának vezetői által tett nyilatkozatokat semmibe véve a saját vonalát követi a nemzeti kisebbségek anyanyelvű oktatásának tekintetében, febr. 5-én nyílt levélben oktatta ki Andrei Marga tanügyi minisztert az Emil Constantinescu román államfő múlt heti budapesti látogatása alkalmával lezajlott, a romániai magyar nyelvű egyetemmel kapcsolatos tárgyalásokkal kapcsolatban. Bár az erősen polemikus levél csak Marga és Andrei Plesu külügyminiszter nevét említi, egyben Emil Constantinescu államfő közvetett bírálataként is értelmezhető, hiszen ő is nyilatkozott a látogatás idején a magyar nyelvű felsőoktatásról. Andrei Margához intézett levelében a szenátor visszautal arra, hogy a szenátus oktatási bizottságában már megkérdezte a minisztert, hogy Budapesten tárgyalt-e a romániai magyar egyetem kérdéséről, amire azt a választ kapta, hogy ezt Göncz Árpád magyar köztársasági elnök említette általános formában, ő, Marga azonban nem tárgyalt róla. Azt is megerősítette a miniszter a szenátusban, hogy Budapesten is leszögezte: olyan megoldások híve, amelyek nem elválasztják, hanem egyesítik a diákokat. A sajtóból azonban másnap arról értesült, folytatja Pruteanu, hogy Budapesten mégis folytak tárgyalások e témáról, még az egyetemek helyéről is, de Marga kijelentette, hogy ő ezeken nem volt jelen, és azzal hárította el a kérdést, hogy "kérdezzék meg Plesu külügyminisztert". - Itt valami zavaros" - írja Pruteanu, és a továbbiakban választ kér a szenátus oktatási bizottsága, "de főleg a közvélemény" számára a következő négy kérdésre: "1. Az Ön távollétében vitatnak meg, Miniszter Úr, a román oktatási rendszerrel összefüggő lényeges és kényes kérdéseket? 2. Ön nyugodtan elfogad egy ilyen, hogy finoman mondjam, működési zavart, és beéri egyszerűen azzal, hogy Plesuhoz küldi a kérdezőt? 3. Az Ön hiánya, vagy talán azt kellett volna mondanom, az, hogy Önt nem hívták meg, azzal függ össze, hogy nem ért egyet az egyetemi szeparatizmus formulájával? 4. Miután mindez megtörtént, tudni kellene, hogy az oktatási miniszter megkérdezte-e Plesu urat, mi a helyzet és következésképpen Ön most abban a helyzetben van-e, hogy tájékoztatást tud adni, nevezetesen arról, hogy mit vitattak meg és mit határoztak a magyar nyelvű egyetem tekintetében?". /MTI, febr. 5./
1998. február 13.
Klaus Kinkel német külügyminiszter a reformpolitika következetes folytatására biztatta a bukaresti kormányt, amikor febr. 13-án Bonnban román kollégájával, Andrei Plesuval találkozott. Kinkel rámutatott, hogy Németország 1990 óta egymilliárd márkával segítette a romániai reformfolyamatot. /MTI/
1998. február 19.
Febr. 19-én Andrei Plesu külügyminiszter kétnapos látogatásra a Moldovai Köztársaságba utazott. Moldovai kollegájával, Nicolae Tabacaruval és más chisinaui hivatalos személyiségekkel elkezdett megbeszélésein áttekintik a kétoldalú kapcsolatokat és előkészítik a két állam elnökeinek szombatra kitűzött galati találkozóját. /MTI/
1998. február 25.
Andrei Plesu román külügyminiszter febr. 25-én Bécsben tárgyalt többek között az Európai Unió bővítéséről osztrák kollégájával, Wolfgang Schüssel alkancellár-külügyminiszterrel. Szó volt a Budapest és Konstanca között Erdélyen kereszül vezető autópályáról és a magyar-osztrák-román hármas együttműködésről. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 27., Szabadság (Kolozsvár), febr. 25./
1998. február 25.
Horváth Gábor magyar külügyi szóvivő elmondta, hogy Andrei Plesu román külügyminiszter febr. 25-én Bécsben folytat tárgyalásokat osztrák kollégájával. A szóvivő kérdésre válaszolva elmondta: ezen hármas együttműködés konkrét formába öntését januári budapesti megbeszélésén is szorgalmazta a bukaresti diplomácia vezetője, amikor Kovács László külügyminiszterrel találkozott. A jelenlegi elképzelések szerint a felek közös szakértői értekezleten foglalkoznának az EU-bővítésével, illetve a Schengeni Egyezménnyel kapcsolatos kérdésekkel. /MTI/
1998. március 17.
Andrei Plesu román külügyminiszter véleménye szerint a román-magyar viszonyt nem fogja érinteni a magyarországi választások kimenetele. Plesu kijelentette: véleménye szerint a román koalíciós pártok, köztük az RMDSZ és a többi koalíciós partner közötti kapcsolatok elég szilárdak és bejáratottak ahhoz, hogy ne függjenek egyes politikai eseményektől vagy akár választásoktól. Ami a magyarországi választásokat illeti, a román diplomácia vezetője elmondta: Constantinescu elnök legutóbbi magyarországi látogatása során, amelyen ő is részt vett, megbeszéléseket folytatott a jelenlegi ellenzéki pártok képviselőivel is. Ezek a megbeszélések világosan megmutatták, hogy abban az esetben is, ha a választásokat ugyanazok a pártok nyerik meg, amelyek ma vannak hatalmon, ami - mint hangsúlyozta - magánvéleményének tekintendő prognózis - és abban is, ha nem így történne, a román-magyar kapcsolatokban nem lesz semmiféle meglepetés. E kapcsolatok jó menetét illetően ugyanis nézetazonosság van. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 19./
1998. március 18.
Márc. 18-án délkelet-európai körútja keretében 24 órás látogatásra Bukarestbe érkezett Strobe Talbott amerikai külügyminiszter-helyettes. Emil Constantinescu államfővel és Andrei Plesu külügyminiszterrel tárgyalt, majd márc. 19-én előadást is tartott az Egyesült Államok délkelet-európai politikájáról. Talbott szerint Románia NATO-csatlakozását nem kell függővé tenni az Európai Unióba való felvételétől. A NATO bővítése stabilitást hoz létre, ezzel vonzóbbá teszi ezeket az országokat az EU számára. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 20./
1998. március 19.
Márc. 19-én, csütörtökön a Magyar Köztársaság Kulturális Központjában a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete rendezésében került sor a romániai magyar sajtó képviselőinek találkozójára az RMDSZ minisztereivel és államtitkáraival. A találkozó előtt Ágoston Hugó, a MÚRE elnöke átadta Elena Stefoinak, a Dilema című bukaresti hetilap távozó főszerkesztőjének a MÚRE Pro Amicitiae díját. Rövid laudációjában Ágoston Hugó elmondta, hogy Smaranda Enache, Gabriel Andreescu, Gheorghe Moldovan és Andrei Cornea után Elena Stefoi az ötödik román újságíró akinek odaítélték a román-magyar barátság és közeledés, a két nép kölcsönös megismerése és megbecsülése szolgálatában kifejtett közírói munkásságot jutalmazó, évente kiosztásra kerülő díjat. Méltatta a Dilema éléről a Külügyminisztériumhoz távozó kiváló tollú újságíró európai szellemű, bátor írásait a román-magyar kapcsolatok, a kisebbségi kérdés romániai kezelése témakörében, határozott kiállását a romániai sajtóban nem ritka nacionalista hangvételű, uszító megnyilatkozásokkal szemben. A díjazott meghatódottan mondott köszönetet a kitüntetésért (a sárkányt legyőző Szent Györgyöt ábrázoló plakettért), és reményét fejezte ki, hogy a nemzeti kérdés racionális, tárgyilagos és európai értékrendbe illeszkedő megközelítése előbb-utóbb felülkerekedik a nacionalista érzelmeket szító újságíráson, továbbá, hogy Andrei Plesu és Elena Stefoi nélkül is a Dilema megmarad annak aminek a lap éléről - ideiglenesen - eltávozott vezetői szánták: a gondolkodást serkentő dilemmák, és nem a másságot nem tűrő kinyilatkoztatások lapjának. Ezt követően a romániai magyar sajtó képviselői és az RMDSZ jelenlevő miniszterei és államtitkárai kötetlen beszélgetést folytattak, illetve a kormányzati tisztségviselők válaszoltak a jelenlévők kérdéseire. A kétórásra nyúlt beszélgetésen, amely immár a második a MÚRE szervezésében, szó esett a Romániát és Magyarországot összekötő autópálya tervezeteiről, a tankönyvek helyzetéről, a távközlés, különösen a telefonhálózat fejlesztéséről, különös tekintettel az erdélyi fejlesztési tervekre, privatizációs kérdésekről stb. Hosszabb-rövidebb ideig jelen voltak a találkozón Birtalan Ákos és Tokay György miniszterek, Birtalan József, Borbély László, Erős Viktor, Kelemen Hunor, Kovács Adorján, Lányi Szabolcs, Niculescu Antal államtitkárok, továbbá Murvai László az Oktatásügyi Minisztérium kisebbségi főosztályának igazgatója. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 19., 1230. sz../ Ezután az erdélyi magyar sajtó - a lapok, tévé- és rádióállomások - főszerkesztőit, vezető munkatársait. Szőcs Ferenc bukaresti magyar nagykövet sajtóbeszélgetésen a magyarországi helyzetről és a román-magyar kapcsolatok eredményeiről, majd büféebédet adott tiszteletükre. A magyar diplomaták és a romániai magyar sajtó kévpiselői közötti évenkénti találkozó immár hagyományt jelent. A meghívottak nevében Ágoston Hugó, a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének (MÚRE) elnöke köszönte meg az alkalmat a nagykövetnek, s egyben méltatta azt, hogy a március 15-i kitüntetések alkalmából a romániai magyar irodalom és újságírás több kiemelkedő személyisége kapott magas magyar kitüntetést, köztük Lászlóffy Aladár Kossuth-díjat, Kántor Lajos és Bálint Tibor József Attila díjat, Halász Anna a MUOSZ Aranytoll-díját. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 20./
1998. március 25.
A román külügyminisztérium szóvivője márc. 25-i sajtóértekezletén Andrei Plesu külügyminiszter márc. 24-i párizsi tárgyalásairól beszámolva kiemelte a Párizs által Románia európai és euroatlanti integrációjához nyújtott támogatás folyamatosságát. A francia vezetőkkel lezajlott találkozókon megelégedéssel nyugtázták a kapcsolatok felfelé ívelő menetét, amely kifejezésre jutott abban, hogy 1997 óta öt alkalommal találkozott Chirac és Constantinescu elnök, és számos miniszteri és parlamenti találkozót tartottak. Jelenleg Franciaország a legnagyobb külföldi befektető Romániában. Anda Filip szóvivő másrészt felhívta a figyelmet arra, hogy Emil Constantinescu elnök, Andrei Plesu külügyminiszter és Ion Caramitru művelődési miniszter is részt vesz a lipcsei könyvvásár megnyitóján, ami alkalmat nyújt majd számukra német politikai személyiségekkel való találkozókra is. A szóvivő bejelentette, hogy Javier Solana, a NATO főtitkára április 1-jén és 2-án Bukarestbe látogat, hogy munkajellegű látogatáson konkrét, lényegi párbeszédet folytasson a román hatóságokkal. Az áttekintendő témák a szóvivő ismertetésében: Románia kapcsolatai a szomszéd országokkal, álláspontja a volt Jugoszlávia térségének helyzetéről, a regionális együttműködés fejlesztése, ezzel kapcsolatban Románia véleménye az euroatlanti partnerségi tanács működéséről, Románia térségbeli stabilitási és biztonsági tényezőként betöltött szerepének elmélyítése, a belső politikai és gazdasági helyzet és a reform helyzete, továbbá a NATO bővítési folyamatának legújabb fejleményei. Andrei Plesu külügyminiszter április végén az Egyesült Államokba utazik. Látogatása - mondta a szóvivő - a két ország közötti stratégiai partnerség elmélyítése és a kétoldalú politikai párbeszéd elmélyítése révén Constantinescu elnök amerikai látogatását készíti elő. Constantin Dudu Ionescu román nemzetvédelmi miniszter márc. 24-én utazott katonai küldöttség élén Washingtonba. A miniszter cáfolta azt a sajtóértesülést, hogy Bukarest 29 F-16-os vadászgép megvásárlására készül, viszont közölte, hogy távlati cél F-18-asok beszerzése. /MTI/
1998. április 1.
Victor Ciorbea miniszterelnök lemondása utáni reakciókról írt Cseke Gábor. Markó Béla kedvezően értékelte Ciorbea tevékenységét, Szent-Iványi István, a magyar Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke sajnálatát fejezte ki mivel a kormányfő elkötelezte magát a magyar-román viszony javítása mellett. Kovács László külügyminiszter kifejtette: reméli, hogy megmarad a győztes koalíció. Andrei Plesu külügyminiszter megjegyezte, reméli, hogy a válság nem fogja befolyásolni Bukarest euroatlanti terveit, de a realitások alapján nem zárható ki a felkészülés bizonyos mértékű lelassulása sem. A szerkesztő ezzel kapcsolatban figyelmeztet: a költségvetés elfogadása, a reform nem egy elfogadatlan, véglegesítetlen törvénye még mindig megoldatlan. /Cseke Gábor: Utánunk a lemondás, előttünk a költségvetés. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 1./
1998. április 1.
Bezárta kapuit a lipcsei könyvvásár, melynek fő meghívottja Románia volt. Az eredeti német tervek különös hangsúlyt fektettek a romániai kisebbségek irodalmára. Ehelyett az történt, hogy a kisebbségek irodalmát Stefan Agopian románul író örmény szerző és Balla Zsófia, Magyarországra áttelepült költő képviselték. Azért, hogy nem jöttek el a magyar kisebbségi írók Lipcsébe, elsősorban a román Művelődési Minisztérium, a Romániai Írók Szövetsége, másodsorban az RMDSZ tehet, mert nem tiltakozott a mellőzés ellen. Március 25-én nyitották meg Lipcsében a könyvvásárt. Erre a napra eljött Emil Constantinescu elnök és Andrei Plesu külügyminiszter, mindketten beszédet mondtak. /Gyergyói Kis Újság (Gyergyószentmiklós), ápr. 1./
1998. április 7.
Radu Vasile kijelölt miniszterelnök ápr. 7-én este ismertette az általa a parlament elé terjesztendő kormány listáját. A kormánynak az RMDSZ részéről tagja Dr. Bárányi Ferenc az egészségügyminiszteri és Tokay György a kisebbségvédelmi poszton. A kormánylista a következő: külügyminiszter: Andrei Plesu /független/, pénzügyminiszter: Daniel Daianu, védelmi miniszter: Victor Babiuc (DP), belügyminiszter: Gavril Dejeu (KDNPP), ipari és kereskedelmi miniszter: Radu Berceanu (DP), mezőgazdasági miniszter: Alexandru Bogdan, közlekedési miniszter: Traian Basescu (DP), távközlési miniszter: Sorin Pantis (DP), egészségügyminiszter: Bárányi Ferenc (RMDSZ), oktatási miniszter: Andrei Marga, a tudományos kutatás minisztere: Horea Ene (RAP), közmunkaügyi és területrendezési miniszter: Nicolae Noica (KDNPP), idegenforgalmi miniszter: Sorin Frunzaverde (DP), mezőgazdasági miniszter: Alexandru Bogdan (KDNPP), munkaügyi és szociális védelmi miniszter: Alexandru Athanasiu (RSZDP), reformügyi miniszter: Ioan Muresan (KDNPP), privatizációs miniszter: Sorin Dimitriu (KDNPP), igazságügy-miniszter: Valeriu Stoica (NLP), ifjúsági és sportminiszter: Crin Antonescu (NLP), a parlamenti kapcsolatok minisztere: Alexandru Sassu (DP), környezetvédelmi miniszter: Romica Tomescu (KDNPP), művelődési miniszter: Ion Caramitru (KDNPP), a miniszterelnök alá rendelt európai integrációs miniszter: Alexandru Herlea (KDNPP), a miniszterelnök alá rendelt nemzeti kisebbségvédelmi miniszter: Tokay György (RMDSZ), védelmi államtitkár, a kormány tagja: Constantin Dudu Ionescu (KDNPP). A kormány főtitkára az NLP-hez tartozó Radu Stroe, a helyi közigazgatási osztályának vezetője (KDNPP) Vlad Rosca lett. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 9./
1998. április 11.
Ápr. 11-én befejeződött Görögország, Bulgária és Románia külügyminiszterének az égei-tengeri Thíra (Szantorin) szigetén tartott kétnapos találkozója. Teodorosz Pangalosz görög, Nadezsda Mihajlova bolgár és Andrei Plesu román külügyminiszter sürgette, hogy Belgrád mielőbb kezdjen párbeszédet a koszovói albánok képviselőivel a konfliktus rendezéséről, és kiállt amellett, hogy a válságot "kölcsönösen elfogadható alapon, Jugoszlávia határain belül rendezzék". A miniszterek egyetértettek abban, hogy sürgősen létre kell hozni egy gyorsan bevethető balkáni hadtestet. Albánia, Bulgária, Macedónia, Románia és Törökország március 18-án Ankarában kötött elvi megállapodást a gyorshadtest felállításáról, a török részvétel miatt fenntartásait hangoztató Görögország azonban nem vett részt a találkozón. Teodorosz Pangalosz megjegyezte, hogy a hadtest létrehozása előtt még tisztázni kell a részleteket, s úgy fogalmazott, hogy Görögország is részt vesz a balkáni országok katonai szakértőinek e kérdésben összehívott április 15-16-i bukaresti ülésén. A külügyminiszterek thírai tanácskozását - amely a harmadik háromoldalú találkozó volt 1995 óta - a tervek szerint a kormányfők május 30-31-i értekezlete követi majd a görögországi Neápoliban (a Peloponnészosz félszigeten). Előzőleg, május 21-én a térség hat országának védelmi miniszterei találkoznak Tiranában. /MTI, ápr. 11./
1998. április 21.
Ápr. 21-én az Egyesült Államokba utazott Andrei Plesu külügyminiszter. Ápr. 26-ig tartó látogatása során megbeszélést folytat Madeleine Albright amerikai külügyminiszterrel és más amerikai politikusokkal, közéleti személyiségekkel. Plesu a stratégiai partnerség jelenlegi helyzetéről tárgyal, továbbá Romániának a NATO-hoz való csatlakozási szándékáról, illetve Emil Constantinescu államfő nyári amerikai útjának előkészítéséről. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 23./
1998. április 25.
Plesu külügyminiszter ápr. 21-e óta Washingtonban tárgyal. Andrei Plesu külügyminiszterrel folytatott washingtoni megbeszélése után közzétett nyilatkozatában Madeleine Albright amerikai külügyminiszter támogatásáról biztosította Romániának "az európai és transzatlanti szervezetekbe való teljes körű betagozódásával" kapcsolatos szándékát. Albright a NATO-békepartnerséget említette, mint e cél elérésének egyik eszközét, de nem bocsátkozott Románia NATO-felvétele esélyeinek latolgatásába. Plesu hivatalos látogatásán Washingtonban a román-amerikai "stratégiai partnerségről" és Románia NATO-belépési törekvéseiről tárgyal. Albright hangsúlyozta, hogy megelégedéssel fogadta azt, hogy Románia folytatni kívánja a reformokat és szilárd kapcsolatokat kíván kiépíteni az Egyesült Államokkal. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 25./
1998. április 29.
Garantáltnak tűnik a NATO további bővítése, csak az a kérdés, mikor kerül sor a következő lépésre, és kik lesznek benne a következő körben - jelentette ki ápr. 29-én Andrei Plesu román külügyminiszter, aki a védelmi tárcát birtokló kollégája, Victor Babiuc társaságában látogatást tett a NATO-központjában. Plesu reményét fejezte ki, hogy a jövő áprilisi washingtoni NATO-csúcstalálkozón döntés születik a bővítés folytatásának konkrétumairól. Babiuc elmondta: a NATO nagyköveteivel és Javier Solana főtitkárral folytatott találkozó alkalom volt arra, hogy felmérjék, hogyan értékeli a szövetség a csatlakozásra törő Románia erőfeszítéseit. A NATO reakciói nagyon bátorítóak voltak - szögezte le a védelmi miniszter. Plesu meggyőződését fejezte ki, hogy az amerikai szenátusban és a többi tagállamban zökkenőmentesen lebonyolódik a három már meghívott állam csatlakozásának ratifikációja. Ezt követően a szövetség új stratégiai koncepciójára és a bővítés folytatására összpontosíthat: az előbbi szerinte a május végi, nem hivatalos külügyminiszteri találkozón, az utóbbi a washingtoni kormányfői értekezleten ölthet testet. /MTI/
1998. május 6.
Az Európa Tanács külügyminisztereinek strasbourgi találkozóján Andrei Plesu külügyminiszter köszönetet mondott magyar kollégájának, Kovács Lászlónak, amiért ez nem támogatta Karl Schlögl osztrák belügyminiszter azon javaslatát, amely a Magyarországra, Csehországba és Lengyelországba utazó román állampolgárok számára vízumkényszert szorgalmaz. Plesu "igazán európainak", a "jövőből jött válasznak" nevezte Kovács László állásfoglalását, és ugyanakkor aggodalmának adott hangot annak kapcsán, hogy "Európa kupolája alatt" olyan nyilatkozatok is elhangzanak, amelyek nem az Európai Unió határainak kibővítését, hanem azok megerősítését sugallják. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 6./
1998. május 18.
Paskal Milo albán külügyminiszter Romániába látogatott, máj. 18-án tárgyalt Andrei Plesu külügyminiszterrel. Szó volt arról a lehetőségről, hogy Románia közvetítő szerepet játsszon a koszovói konfliktusban, tekintettel arra, hogy Bukarest jó kapcsolatban áll a térség minden országával. Plesu megjegyezte, hogy jelenleg Szlobodan Milosevics szerb elnök és Ibrahim Rugova koszovói albán vezető között közvetítő nélkül folyik párbeszéd, mivel a szerb fél fenntartásokkal él egy harmadik fél jelenlétét illetően. Távlatilag azonban egy ilyen közvetítő igen hasznos lehetne, mert erősíthetné a megbeszéléseken az egyensúlyt. "Románia kész bármikor, amikor ez szükséges lenne - és ha a térség országai és a nemzetközi szervezetek egyetértenének - vállalni bármiféle szerepet, amely elősegíthetné a konfliktus megoldását" - mondotta a román külügyminiszter. Mindkét külügyminiszter állást foglalt a kétoldalú kapcsolatok fejlesztése mellett. /Bukarest közvetítene a koszovói konfliktusban. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 20./
1998. május 26.
Máj. 26-án a román rádióban az Emil Constantinescu államfővel Kanadában tartózkodó Andrei Plesu külügyminiszter és a sajtóban több pártpolitikus is kommentálta a magyarországi választási eredményeket. Plesu megjegyezte, hogy azok másként alakultak, mint arra a világ és ő maga is számított. A magyar kormány élén és várhatólag a külügyminiszteri poszton is változás lesz, de, emlékeztetett Plesu, amikor januárban Constantinescu elnökkel együtt Budapesten járt, az ellenzéki vezetőkkel való találkozókon garanciákat kaptak, hogy bármi történjék is, a külpolitika változatlan marad. "Meg vagyok győződve arról, hogy még ha lesznek is hangsúlybeli eltolódások, itt-ott eltérések a megfogalmazásokban, a dolgok lényegét illetően nem lesz rossz irányú változás, mivel Magyarországgal együtt valamennyien olyan verseny részesei vagyunk, amely nem tesz lehetővé semmiféle kisiklást. Ismerik, hogy van ez: az ellenzékben tele vagyunk eredetiséggel, de aztán felette gyors az alkalmazkodás". - Az ellenzék legnagyobb pártja, a Ion Iliescu exállamfő vezette SZDRP részéről Ovidiu Sincai képviselő változásra számít; mint kifejtette: "A Fidesz felhagyott a liberális irányzattal és konzervatív vonalat követett, populista és nacionalista hangsúlyokkal. Ha szövetséget kötnek Torgyán kisgazdáival, akkor a határon túli magyar kisebbséggel való kapcsolat új dimenziókat ölthet és feszültségek alakulhatnak ki Magyarország és szomszédai között". - Corneliu Vadim Tudor, a szélsőséges nacionalista Nagy-Románia Párt elnöke szerint előre lehetett látni, hogy Magyarországon "a szélsőjobb kerül hatalomra", mert " Magyarországon 1919-től mindmáig legalábbis a szociálpolitikai válságok idején a revansista és soviniszta erők diadalmaskodtak". Egy revansista és irredenta Magyarország azonban, folytatta C.V.Tudor a Cotidianulban közölt okfejtésében, nem Romániának fog problémákat okozni, hanem eltávolítja Magyarországtól a nemzetközi, főleg az amerikai és német támogatást és ezért - jóslata szerint - egy éven belül új választások lesznek Magyarországon. A Ziua hasábjain Valeriu Tabara, a nacionalista Román Nemzeti Egységpárt elnöke aggodalmát hangoztatta a magyarországi jobboldal eredményével kapcsolatban, és azt fejtegette, hogy az RMDSZ, amelynek kapcsolatai a Fidesszel "jól ismertek", "agresszívabb lesz abban az értelemben, hogy sokasodnak majd a romániai magyar közösség követelései". "Attól tartok, hogy elég kemény zsarolásra lehet számítani, amelynek a kormány vezető pártja enged majd. A nyomás és a zsarolás Romániából és Magyarországról egyaránt nőni fog. Ha az európai és az amerikai vezetők nem értik meg, hogy ez egy agresszív politikára irányul, nem lesz nyugalom". Az alapszerződések újratárgyalására vonatkozó magyarországi nyilatkozatok azonban Tabara szerint csak választási jellegűek voltak, másrészt azt is megjegyezte, hogy a magyarországi eredmények alakulásában szerinte közrejátszott az RNEP-ből kizárt Gheorghe Funar ötlete Petőfi Sándor emléktáblájával kapcsolatban (hogy ti. olyan emléktáblát kívánt elhelyezni Kolozsváron, amely szerint Petőfi "szerb költő, akinek nevét magyarosították"). Ugyancsak a Ziua közli Takács Csabának, az RMDSZ ügyvezető elnökének nyilatkozatát is, amelyben a romániai magyar politikus mintegy válaszolva Tabarának kifejtette: noha a magyarországi választások olyan pártot emeltek a hatalomba, amely érzékenyebb a romániai magyar közösség problémáira, ez nem fogja rontani a két szomszéd állam közötti viszonyt. A Fidesz a két ország által aláírt nemzetközi szerződések szellemében fog politizálni, és az RMDSZ "nem élezi retorikáját" annak függvényében, hogy milyen magyar kormányok követik egymást. /MTI/
1998. május 27.
A legnagyobb román ellenzéki párt, a Ion Iliescu volt államfő vezette SZDRP, amely korábban még polémiát kerülő nyilatkozatot tett közzé a magyarországi választások eredményéről, új állásfoglalást publikált. Ebben azt a Fidesz elnökének, Orbán Viktornak tulajdonított, a román sajtóban a bécsi Der Standardra hivatkozva publikált nyilatkozatot bírálja, mely szerint "Romániának új törvényt kellene kidolgoznia a magyar nyelvű oktatásról", és meg kellene próbálni a Magyarország és a szomszédos államok közötti szerződések módosítását. A volt kormánypárt szerint Orbán Viktor legutóbbi nyilatkozatai "súlyos feszültséget teremthetnek a Románia és Magyarország közötti kapcsolatokban". Az SZDRP - emlékeztetve előző bizakodó állásfoglalására, amelyben éppen az alapszerződésre hivatkozott - máj. 27-i közleményében azt hangoztatta, hogy "sajnos a szomszéd ország új politikai vezetői nem csupán az alapszerződés tartalmát vonják kétségbe, hanem a kétoldalú kapcsolatok egész rendszerét. Egyidejűleg azt is megengedik maguknak, hogy leckéket adjanak a kisebbségi jogok tekintetében". Az SZDRP közleményében felszólította Radu Vasile miniszterelnököt, hogy kérjen magyarázatot a magyar hatóságoktól Orbán Viktor nyilatkozataival kapcsolatban, és határozottan utasítsa vissza az RMDSZ politikai vezetőinek túlzó követeléseit. - A Rompres ismertette Gheorghe Funar kolozsvári polgármester és pártelnök állásfoglalását is, amely szerint Orbán Viktor nyilatkozatai az állam és a nemzet határairól "felelőtlenek" és a magyarországi jobboldal győzelme után a feszültség növekedése várható a szomszéd országokkal, mivel ismét a közvélemény figyelmének középpontjába állítják a trianoni békeszerződés és a "bécsi diktátum" következményeit. Funar szerint a budapesti kormány és a bukaresti kormányban lévő RMDSZ "románellenes offenzívája fokozódni fog", ezért minden román parlamenti erő összefogására lenne szükség. /MTI/ Annak ellenére, hogy a PRO TV magántelevíziónak nyilatkozva Németh Zsolt, a Fidesz alelnöke már cáfolta a Der Standard hasábjain Orbán Viktor nyilatkozataként tálalt kijelentéseket arról, hogy törvényt kell kidolgozni Romániában a magyar nyelvű oktatásról és módosítani kell az alapszerződéseket Magyarország szomszédaival, a román nacionalista politikusok és sajtó által széles körben felkapott kijelentések a román kormány legmagasabb szintjein is reagálásokat váltottak ki. Radu Vasile miniszterelnök a Mediafax közlése szerint - előrebocsátva ugyan azt, hogy "amennyiben az AFP által ismertetett nyilatkozatra valóban sor került" - kijelentette, hogy az "semmi esetre sem tekinthető pozitív jelzésnek a kétoldalú kapcsolatokban". Egy új törvény kidolgozása a magyar nyelvű oktatásra vonatkozólag "kívül esne bármiféle európai standardon és ellentétes lenne magának a magyar kisebbségnek az érdekével is" - vélekedett a miniszterelnök. Radu Vasile kifejezte reményét, hogy fordítási hibáról volt szó, s hozzáfűzte, hogy további magyarázatokat fog kérni a bukaresti magyar nagykövettől a dolgok tisztázása végett. (/Szőcs Ferenc nagykövethez szerda estig nem érkezett ilyen megkeresés - a tud./. Az Emil Constantinescu elnök kíséretében Kanadában tartózkodó Andrei Plesu külügyminiszter abbeli meggyőződésének adott hangot a Mediafax tudósítása szerint, hogy Orbán Viktor nyilatkozatát a magyar partnerek nem fogják politikai vita eszközévé tenni és a magyar fél ésszerű párbeszédre lesz kész. A külügyminiszter megjegyezte, a jelenlegi kormány maga is úgy véli, hogy az oktatási törvénynek nem szabad a magyar kisebbség ellen irányulnia: "jó törvénynek kell lennie, amely megfelelő jogokat biztosít bármely román állampolgárnak" - mondta a román diplomácia vezetője. /MTI/
1998. július 14.
Júl. 14-én Washingtonba indult Emil Constantinescu elnök, akinek személyében először tesz hivatalos látogatást az Egyesült Államokban az 1989. decemberi fordulat után román államfő, bár Ion Iliescu volt elnök kétszer is járt a Fehér Házban. Az elnököt az utazásra elkíséri Andrei Plesu külügyminiszter, Victor Babiuc védelmi miniszter, aki előzőleg keresztülvitte, hogy a kormány jóváhagyja az amerikai Bell Textron céggel kidolgozott 1,5 milliárd dolláros üzletet, a román hadsereg Brassón gyártandó 96 amerikai Dracula helikopterre vonatkozó rendelését és Daniel Daianu pénzügyminiszter, aki viszont ellenzi az elgondolást. Az elnök kíséretben van továbbá Traian Basescu közlekedési miniszter, Sorin Dimitriu privatizálási miniszter, Horia Ene, a tudományos kutatás minisztere, Zoe Petre asszony, az államfő politikai főtanácsadója és több más elnöki tanácsos, a parlament több tagja, köztük az RMDSZ részéről Eckstein Kovács Péter kolozsvári szenátor, számos fontos gazdasági vezető, szakember. A program kiemelkedő pontjai a kongresszus tagjai előtt mondandó beszéd és a Fehér Házban júl. 16-án Clinton elnökkel sorra kerülő találkozó mellett a Pentagonban teendő júl. 17-i látogatás, valamint a Világbank elnökével való találkozó és több amerikai nagyvállalatnál teendő vizit. Washington után San Franciscóba és Chicagóba is ellátogat a román államfő. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 15./
1998. július 31.
Andrei Plesu külügyminiszter egynapos látogatásra Albániába utazott. Tiranában kijelentette, hogy Koszovó ügye nem tekinthető szerbiai belügynek. Bukarest nem támogatja az albán többségű Koszovó függetlenné válását, viszont támogatásáról biztosította az Ibrahim Rugova által képviselt kiegyensúlyozott álláspontot. Plesu a dél-tiroli autonómiához hasonló önkormányzat megadását sürgette Koszovó számára. /Román külügyminiszter az autonómia mellett. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 3./
1998. augusztus 28.
A szenátus külügyi bizottságának ülésén Ion Iliescu és Mihai Gramma szenátorok felháborodottan tiltakoztak amiatt, hogy Ukrajna nem tartja tiszteletben a román-ukrán alapszerződésben foglaltakat az anyanyelvi oktatásra vonatkozóan. Andrei Plesu külügyminiszter is megerősítette a két szenátor állításait. Ukrajnában ugyanis ismét bevezették a cirill ábécé használatát és az ún. "moldován nyelv" oktatását, továbbá megtiltották a romániai tankönyvek használatát. Az ukrán illetékesek ezt azzal indokolták, hogy az Ukrajnai Moldovánok Szövetsége kérésére hozták meg ezeket a jogkorlátozó intézkedéseket. Szilágyi Aladár emlékeztetett: van magyar-román alapszerződés is, azt is be kell tartani. /Szilágyi Aladár: Ukrajna, a szerződésszegő. = Bihari Napló (Nagyvárad), aug. 28./
1998. augusztus 29.
Ábrahám Dezső, a Nemzetközi Transsylvania Alapítvány volt főtitkára támadta Tőkés Lászlót, az RMDSZ tiszteletbeli elnökét. Ábrahám szerint Tőkés Lászlónak mindig kell valaki, "aki ellen rágalommal tud élni. Ezt hároméves tapasztalatom alapján állítom, amikor őt népszerűsítettem a világban, útjait szerveztem, házát építettem Nagyváradon, családját gondoztam..." "Ezért köszönetet nem kaptam, csupán 1993 júniusában ellenem indított rágalmazását, majd pedig 1994-ben büntető eljárás lefolytatását." Ábrahám Dezső idézte, mit mondott Tőkés László az RMDSZ brassói kongresszusán, mivel utasította vissza azt, hogy az RMDSZ elnökévé jelöljék. Egyik indoka az volt, hogy kívülállóként többet szolgálhat. Ez nem vált valóra, ítélkezett Ábrahám Dezső. Ha ez valóra vált volna, az RMDSZ egységben végezhette volna felelős küldetését. /Tehát Tőkés László az egységbontó./ Ábrahám Dezső felidézte a püspök hibáit, majd saját ártatlanságát bizonygatta, idézett a bírósági végzésből, amely őt nem marasztalta el. Hosszadalmas cikkében sort kerített arra, hogy saját tetteit ismertesse: 1990. február 3-án a magyar-román kulturális gálaműsorra "55 román művészt hoztam el - saját költségemen /repülő, étkezés, szállás stb./ - Budapestre, köztük Párizsból a jelenlegi külügyminisztert". Andrei Plesut. Végül Ábrahám szerint az aug. 20-án Tőkés László püspök "a Szent István körmeneten /a legtöbb magyar ember megrökönyödésére/ a magyar miniszterelnök jobbján haladt." Ábrahám még utóiratot is kanyarított, ebben azt állította, hogy Tőkés László Németh Zsolt külügyi államtitkár apját, a néhai Németh Géza tiszteletest is rágalmazta és dorgálta. /Ábrahám Dezső: Tőkés ellenzéki platformot szervez? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 29-30./ Ábrahám megjegyzését, hogy Tőkés László aug. 20-án, a körmeneten odatolakodott Orbán Viktor miniszterelnök mellé, cáfolja a Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), aug. 24-i száma: Németh Zsolt államtitkár kérte meg Tőkés Lászlót, hogy aug. 20-án Orbán Viktor mellett vegyen részt a körmeneten.
1998. szeptember 18.
Andrei Plesu külügyminiszter nem ért egyet az ukrajnai románok állítólagos üldözéséről a román sajtóban napvilágot látott nyilatkozatokkal, azokat ugyanis nem támasztják alá a tények. Plesu sajtóértekezletén kitért a magyar egyetem kérdésére. Szerinte a multikulturális egyetem az egyetlen megoldás. - Az új magyar kormány megalakulása óta első alkalommal látogatott román kormányküldöttség Budapestre. A delegáció Radu Vasile miniszterelnök októberre tervezett magyarországi látogatását készítette elő. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 18./
1998. október 2.
Szept. 30-án az Országgyűlés külügyi bizottsága Szent-Iványi István /SZDSZ/ elnökkel az élén Bukarestbe látogatott. Okt. 1-jén tárgyalást folytattak a román parlament külügyi bizottságaival, Ion Diaconescuval, a képviselőház elnökével, okt. 2-án pedig Andrei Plesu külügyminiszterrel. A találkozókon az egyik központi téma a magyar-német állami egyetem, illetve a kettős állampolgárság kérdése volt. "Magyarország számára fontos a román kormány stabilitása, a jó magyar-román kapcsolatok, illetve az, hogy az RMDSZ kormányzati tényező legyen" - nyilatkozta Szent-Iványi István. Tabajdi Csaba volt államtitkár kijelentette: "Felhívtuk az RMDSZ vezetőinek a figyelmét arra, hogy nem csak a kétmilliós erdélyi magyarságnak tartozik felelősséggel. Bármennyire is belső ügye ez az RMDSZ-nek, a kormánykoalícióból való kilépésnek a következményei kihatnak mind a magyar-román kapcsolatokra, mind a kárpát-medencei magyarságra, különös tekintettel a szlovákiai helyzetre." Szent-Iványi István elmondta: a kettős állampolgárság kérdése jelenleg nem szerepel a magyar politika napirendjén. Az etnikai diszkrimináció nem lehetséges ebben a kérdésben, tette hozzá. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 3./
1998. október 6.
A magyar egyetem elleni hatalmas kórusban kivétel Andrei Plesu külügyminiszter, állapította meg Sylvester Lajos. Plesu ugyanis kijelentette: "Nevetséges, hogy olyan román egyetemet létesítsünk Romániában, amelyen románul tanulnak." Ilyen már van. Beszélhetünk a jó viszonyról, különösen a magyarok esetében, hogyha még ez sem történik meg, utalt a miniszter a magyar egyetem létesítésére. "Nem hiszem, hogy egy multikulturális egyetem a levegőbe röpítené Romániát." - mondta. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 6./
1998. október 14.
Okt. 14-én Budapesten ülésezett a magyar?román kormányzati vegyes bizottság. Bebizonyosodott, hogy a magyar?román kormányzati vegyes bizottság és a hozzá kapcsolódó szakbizottságok rendszere megfelelő keretet kínál a két ország kapcsolatainak fejlesztésére - hangzott el a testület tanácskozása után Németh Zsolt magyar és Mihnea Constantinescu román külügyi államtitkár közös sajtótájékoztatóján. A vegyes bizottság két elnöki tisztét a hagyományoktól eltérően - a külügyminiszterek koszovói válsággal összefüggő parlamenti elfoglaltságuk miatt - az államtitkárok látták el. A román külügyminisztérium szóvivője az MTI kérdésére közölte: mivel a parlament együttes ülésén a vita a tervezettnél hosszabbra húzódott el, és Andrei Plesu külügyminiszternek a végső döntésig jelen kellett lennie a törvényhozásban, kénytelen volt lemondani budapesti útjáról. A nap folyamán azonban telefonkapcsolatba lépett magyar kollégájával, Martonyi Jánossal. A szóvivő szerint mindkét miniszter gyümölcsözőnek minősítette a kétoldalú kormányközi vegyes bizottság tanácskozását. /Megtalálták a megfelelő keretet. Ülésezett a magyar?román kormányzati vegyes bizottság. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 15./
1998. október 17.
Andrei Plesu román külügyminiszter a Pro TV magánadó egyik műsorában bírálta az RMDSZ-t amiatt, hogy "az ország súlyos gazdasági helyzetében taktikai hibát követ el egyetem-követeléseivel". A külügyminiszter azt is elmondta: Ukrajnának nem volt ellenvetése az ellen, hogy Csernovicban multikulturális egyetemet hozzanak létre, amelynek a román mellett magyar és német kihelyezett főiskolái is legyenek. Románia egy ilyen egyetemben gondolkozhat: "súlyos pénzügyi helyzetünk nem engedi meg egy önálló magyar egyetem létrehozását" - mondta Plesu. /Plesu szerint mehetünk Csernovicba egyetemre. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 17./
